MI VAGYUNK AZ ESTÉK
Házak házakon. A szél, a Nap
árnyékokkal játszanak.
Nem keverhet nagy vihart, huzatot
a félbehagyott mozdulatod.
Éber álmomban összeér,
ajtót fest az éj küszöbén
kitárt karod. Otthon lehet,
csak ölelj, és ne integess!
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Mi vagyunk a festék a fény körül
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Éjfekete festék a fény körül
Házak házakon, a végtelen
összebújik egy helyen.
Örvény ringat ingatagot
mondataink most szótlanok.
Lepel hull ránk, édes sötét
Mélye igéz, rejtély a tér
Szabadságunk meztelen kiterült
én nyerek, tenyeremben tenyered, mi nyerünk.
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Mi vagyunk a festék a fény körül
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Éjfekete festék a fény körül
Mi. Nem mi, hanem tessék!
Mi vagyunk, mi vagyunk az esték
Ahogy szépen elterül
Mi vagyunk a festék, a fénykör.
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Mi vagyunk a festék a fény körül
Mi vagyunk az esték. Ahogy szépen elterül
Éjfekete festék a fény körül