NAGYKÉS
Könnyű léptek. Ha odanézel,
fény a fénnyel. És mégsem látod.
Bevág szemedbe. A vége lejt, de
meredek széle. Megint és újra.
Délig csillan tükröd nyája
elnagyolt kép, átszeli szikra
Jaj, szegény test! Hisz most mutattad,
hogy kutattad. De mozdulatlan…
Mozdulatlan. Mozdulatlan.
Kit vársz folyton? Mit terelt benned?
Ki, hogy karolt át, hogy követeljen?
Ki hitette, hogy nincs öröm több?
Hagyd az asztalon a nagykést,
még hagy pörögjön! Hagy pörögjön.
Ha hívod szépen, érezze, van jobb
Kikopik lépte, csak füttyét hallod
Délig csillan, aztán se többet
Ábránd fátyla csak vagy vágy szülötte…
vad vágy szülötte, vad vágy szülötte
Kit vársz folyton? Mit terelt benned?
Ki, hogy karolt át, hogy követeljen?
Ki hitette, hogy nincs öröm több?
Hagyd az asztalon a nagykést,
még hagy pörögjön! Hagy pörögjön…
Tombolni, vágni, markolni, lopni,
titkolni végleg, elhamarkodni.
Fojtani csendbe, hibát hibára
A rombolásnak önvád az ára