VAKOND A NAPON
Alszik a vakond a napon, suttog a szél
Fogak között az idő, hátán a rét
Ölében tó, bele a patak, oda a vadak inni járnak
Megáll a lét és a pléden árnyékai vagyunk a nyárnak
Alszik a vakond a napon, fekete pont
Úszógumija mellett egy másik vakond
Köztük szatyor, benne Ászok, némi rántott délutánra
Megáll a lét és a pléden árnyékai vagyunk a nyárnak
Naptej-illatú lépteink szelleme örökre itt.
Csokicső az ég, a legkerekebb fenekek, selyem a víz.
A hullám fodrán megül egy vitorlás tetején
a vázsonyi szél. Ez a Balaton,
itt lakik a Nap, itt lakik a Hold.
Alszik a vakond a napon, süpped a táj
Forró szellő túrja át a nádas haját
Felkap egy mosolyt, körbe pörget, tó tükörben hattyúk szállnak
Megáll a lét és a pléden árnyékai vagyunk a nyárnak
Naptej-illatú lépteink szelleme örökre itt.
Csokicső az ég, a legkerekebb fenekek, selyem a víz.
A hullám fodrán megül egy vitorlás tetején
a vázsonyi szél. Ez a Balaton,
itt lakik a Nap, itt lakik a Hold.
Talán a lány is ott lesz, ahol hagytad
A holdfényben is csak a nap van!
Kéz a kézben, kint a stégen. A tó tükrében hattyúk szállnak
Tekerd fel, takard el, terítsd le, térítsd át, kacsints rá!
És reggel, ha felkel, hitesd el, ez ugyanaz a NAP...
Naptej-illatú lépteink szelleme örökre itt.
Csokicső az ég, a legkerekebb fenekek, selyem a víz.
A hullám fodrán megül egy vitorlás tetején
a vázsonyi szél. Ez a Balaton,
itt lakik a Nap, itt lakik a Hold.