ÜVEGBURA


Ide hullt elém.
Itt van mind. Itt van minden, amiért
rázod a földet.

Mesés holmink. Egymás tetején.
Közepén a fény, olyan messzire ér,
hogy a tér elgörbül a legvégén.

Minden előttem.
Világunk túloldalán, csak te vagy ott árván,
és látom, nem érted, hogy lehet,
hogy én még nézlek, felnézek rád.

Úgy szeretném!
Úgy akarom a falon, az üvegfalon át
kell a kalapács, hozzád, kell a kalapács
Átjutni túlra,
Az üvegbura
kell a kalapács, hozzád, kell a kalapács.


Itt vagyok Magányom!
Te tombolsz odakint.
Dühödten rázod a földet, én kapaszkodom belé, fogom gyökereink.

Mondd, mit tegyek még?
Ide hullt elém,
Te dobtál el mindent, amiért rázod a földet.

Minden előttem.
Világunk túloldalán, ne maradj árván,
Látom, nem érted, hogy lehet,
hogy én még féltve felnézek rád.

Úgy szeretném!
Úgy akarom a falon, az üvegfalon át
kell a kalapács, hozzád, kell a kalapács
Átjutni túlra,
Az üvegbura
kell a kalapács, hozzád, kell a kalapács.


Szöveg: Lozsányi György | Zene: Lozsányi György & Nincs Holnap zenekar


Dalszövegek